Színelmélet – A színterek (2. rész)

Színelmélet alapjai színterekAz előző részben olvashattatok a színelmélet alapfogalmairól, még egy ideig maradunk az alapoknál és a színterekkel fogunk megismerkedni. A színtér (color space) a színek ábrázolására használható virtuális térbeli koordinátarendszer, ahol az egyes színek tulajdonságait azok koordinátái fejezik ki. A színtérben az ábrázolható színek valamilyen rend szerint kerülnek elhelyezésre, például az alapján, hogy a színtér alapszíneinek milyen arányú keverésével állíthatók elő. Biztos hallottál már az RGB vagy a CMYK betűszavakról, de nem igazán tudtál mit kezdeni velük, azon kívül, hogy színekről van szó. Ezek színterek megnevezései, ugyanúgy, mint a Pantone vagy a HEX. Az alábbiakban bemutatom a fontosabb színtereket és azt is megnézzük, hogy hol használják őket.

RGB (Red, Green, Blue)

egy olyan additív színmodell, ami a piros, zöld és a kék alapszínek különböző mértékű keverésével határozza meg a színeket. Elektronikai eszközöknél alkalmazzák, például kijelzők, képernyők, érzékelők esetén. Tehát egy web bannert egész biztos, hogy RGB-ben fogsz elkészíteni. Hogyha valaki a következő kérdést teszi fel: „Milyen felbontású kell legyen egy CMYK-ban elkészített weboldal, hogy az a 19 inches képernyőn is optimálisan látszódjon?”, tudd, hogy ez egy csapda! Mindenféle weboldal, értelemszerűen, RGB-ben készül el. Ezt jól jegyezd meg. Nemcsak akkor jó tudni ezt, ha designer vagy, hanem ha közkapcsolatokkal, marketinggel vagy bármilyen tevékenységgel, foglalkozol, ami (vizuális) kommunikációval kapcsolatos: a színeket, amelyeket a képernyők megjelenítenek, legyen az az asztali számítógép, az okostelefonod vagy épp a televízió képernyője, RGB színtérben határozzák meg.

RGB színtér

CMYK (Cyan, Magenta, Yellow, Key-black)

ez a színtér a ciánkék, bíborvörös, sárga alapszínekből kikeverhető színeket tartalmazza. A CMYK színteret a nyomdatechnika hívta életre. Röviden, minden olyan dokumentum, amit nyomdába szánnak, CMYK színtér használatával készül el. Ez a modell részben vagy teljes egészében elfedi a színeket egy világosabb, általában fehér, háttéren. A tinta csökkenti a fényt, ami egyébként visszaverő lenne. Ezt a modellt szubtraktív modellnek is nevezik, mert a tinta „kivonja” a fényt a fehérből. A CMYK színtér megegyezik a CMY színtérrel, azzal a különbséggel, hogy alapszíneihez még hozzáadjuk a fekete színt is. Erre azért van szükség, mert a CMY keverésével, csak sötétszürke színt tudunk előállítani.
Abban az esetben, ha grafikai termékeket viszel a nyomdába, találkozni fogsz a 4 szín fogalmával, ami a CMYK színteret jelenti, pontosabban azt, hogy színesben azaz polikrómiában (full-color) lesz kinyomtatva az adott termék.

CMYK színtér

PANTONE® színskála

színmintákat tartalmazó skála, mely segíti a színek beazonosítását és pontos reprodukcióját. 1963-ban hozták létre, a nyomdaipar és a formatervezés igényeként. Ennek értelmében szükség volt egy rendszerre, amely által egyértelműen be tudják azonosítani a színeket. A színskálán több ezer kóddal ellátott szín található.
A PANTONE színek csak egy kis részhalmazát lehet a CMYK színtér segítségével reprodukálni, a legtöbb színt nem, hiszen a színskála tartalmaz olyan színeket is, amelyek fémesek vagy fluoreszkálók.
A PANTONE meghatározó szerepet tölt be több gazdasági ágazatban is, a különböző háztartási cikkek vagy a divatcikkek színének meghatározásában. 2000 óta egy adott színt jelöl ki az „Év színének” (Color of the Year). Az idei év színe a smaragdzöld (Emerald), 2012-ben a tangó mandarin (Tangerine Tango) volt, amelyről mi is beszámoltunk egy korábbi bejegyzésünkben.
Talán már te is találkoztál olyan legyezővel, amely a PANTONE színeket tartalmazza. Az igazság az, hogy a Pantone színskálát használni akkor a legbiztosabb, ha megrendeljük a gyártótól nyomtatott formában (igaz nem olcsó mulatság). Útbaigazítónak digitálisan is megtalálod a színeket, viszont vigyázz, mert a képernyőbeállításaidtól függően eltérhetnek az eredeti színskálától. A képre kattintva találsz egy ilyen mintát.

Pantone színtér

RAL színskála

a PANTONE színskálához hasonlóan, amelyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki, Európában a németek által fejlesztett RAL színskála volt sokáig a piacvezető. Ezt kezdetben főként a porfestéssel (powder coating) és a bevonólakkozással (varnish coating) színezett tárgyak esetén használták, azonban ma már a színes műanyagok gyártásánál is használják.
A legismertebb RAL színskálák a RAL Classic, RAL Design és RAL Effect, amelyeket szín legyezők formájában meg is meg lehet vásárolni. A RAL Classic skálát széles körben használják, a RAL Design színskálát főként tervezők és reklámszakemberek számára fejlesztették ki, míg a 420 színt tartalmazó RAL Effect a környezetbarát színgyártást teszi lehetővé.

RAL színskála

HEX

weboldalak kialakításakor, a HTML jelölőnyelv (HyperText Markup Language), CSS – rangsorolt stíluslapok (Cascading Style Sheets) és egyéb számítástechnikai alkalmazások tervezésekor, használjuk a hexadecimális színkódot. A hexadecimális kódoláskor egy hatjegyű szám jelöli a színt, melyet egy # (duplakereszt) jel előz meg. Két-két számjegy jelöli a piros, zöld és kék színeket, ebben a sorrendben. Ennek függvényében a #ff0000 a piros színnek, a #00ff00 a zöld színnek, míg a #0000ff a kék színnek felel meg. A számjegyek (0-9) és az angol ábécé első hat betűjének (a-f) keverésével minden más színt kialakíthatunk. A képre kattintva találsz egy színskálát a megfelelő hexadecimális kódokkal.

HEX színtér

HSV és HSL

Felismerve, hogy az RGB színterének geometriája nehezen igazodik a színkeverés attribútumaihoz, melyet az emberi látás képes felismerni, a számítógépes grafika kutatói két megoldást is kifejlesztettek ennek orvoslására: a HVS (Hue, Value, Saturation)/ HBS (Hue, Brightness, Saturation) és a HSL (Hue, Saturation, Lightness) színtereket. Ezeket a színtereket hengerkoordináta-rendszerben ábrázolják. Minden hengerben, a hengerszeletek a függőleges tengely mentén az árnyalatnak felelnek meg. Ugyanakkor a tengelytől való távolság a telítettséget, míg a tengely menti távolság a könnyedséget/értéket/fényerőt jelzi (lásd az ábrát). Ezekkel a színterekkel gyakran találkozhattok a különböző képszerkesztő vagy grafikai szoftverek színkeverőjében, hiszen széles körben használják a számítógépes grafika területén.

HSV színárnyalat

Most, hogy már túljutottunk a nehezén, a színelmélet alapfogalmain, a következő részben a színek jelentésével fogunk foglalkozni. Megnézzük, hogy melyik színt mikor és hogyan érdemes használni, hogy kifejezőerejük maximális legyen.Addig is kövesd a blogunkat Facebookon, hogy időben értesülj minden bejegyzésünkről!

Források: Wikipédia, Dragoş Alexa: Cartea cu secrete, The Power Point Blog

Írj egy hozzászólást, és hagyj hátra egy visszakövethető linket a weboldaladról.