Színelmélet – Az alapok (1. rész)

Színelmélet alapjaiA színekről és a színelméletről szóló tartalommal több enciklopédiát is be lehetne tölteni, viszont van néhány alap, amelyeket a designereknek, tervezőknek is tudniuk kell – még akkor is ha a téma végtelenül unalmas a többség számára. Ha grafikai tervezéssel foglalkozol, biztos vagyok benne, hogy hallottál már a következő dolgokról, viszont nem árt tisztában lenni a fogalmakkal és azok jelentésével mindenkinek, aki a kommunikáció valamelyik területén tevékenykedik vagy akar elhelyezkedni. Ha PR-es, marketinges vagy illetve szeretnél lenni, akkor is jó, ha tudod a színelmélet alapjait, majd ha brief-et írsz vagy kisebb vizuális munkákat kell elkészítened, mindenképpen kapóra jöhetnek ezek az ismeretek.

Több részben fogunk tárgyalni a színekről, kezdjük hát az alapokkal:

A színkör vagy színkerék

A színkör az alapszínekre (primary colors) van építve, melyek a következők: piros, sárga, kék. Minden más szín ezek keverékéből előállítható. Az alapszínek, viszont, nem keverhetők ki más színek kombinációiból.
A másodlagos színek (secondary colors) két alapszín kombinációjából alakulnak ki: narancssárga, zöld és lila. A harmadlagos színek (tertiary) a másodlagos színek keverékeiből állnak össze, és az elsődleges és másodlagos színek között helyezkednek el, ezért ezeknek az árnyalatoknak a nevei is kétszavasok: piros-narancssárga, sárga-narancssárga, sárga-zöld, kék-zöld, kék-lila és piros-lila.
Színelmélet alapjai: alapszínek, másodlagos és harmadlagos színek
A színkeréken megkülönböztetünk, hangulati hatás szerint, meleg és hideg színeket (warm and cool colors). A meleg színek – piros, sárga, narancssárga – élénkek és energikusak, míg a hideg színek – zöld, kék, lila – nyugodtság érzését sugallják.
A színkörben egymással szemben álló színeket egymás komplementereinek, azaz kiegészítő színeinek (complementary colors) nevezzük. Ezeket összekeverve sötétszürke árnyalatot kapunk. A komplementer színpárok a következők: zöld-piros, kék-narancssárga, sárga-lila.

Az érdekesség kedvéért a színek első körkörös diagramját Isaac Newton fejlesztette ki 1666-ban. Azóta a tudósok és művészek számos variációját dolgozták ki a színkörnek. Természetesen a vélemények különböznek, ezért számos vitára került sor az idők folyamán. A jelenlegi álláspont szerint minden olyan színkör elfogadott, amelyen a színárnyalatok logikailag helyesen vannak bemutatva.

Színelmélet alapjai: színkerék

Árnyalat, tónus, telítettség

A tiszta színeket, mint a piros vagy a kék, árnyalatoknak (hue) nevezzük. Az árnyalat a színek általános megnevezése, mely megkülönbözteti őket egymástól. Egy árnyalatnak több variációja lehet az adott tiszta színből: a világostól a sötétig. A színek ezen aspektusát tónusnak (tone) nevezik. A képernyőn a tónusok százalékban vannak kifejezve, ezek szerint a 10% egy árnyalat majdnem színtelen verziója, míg a 90% majdnem az abszolút értéke. Ha egy színhez fehéret keverünk (tints), az eljárást világosításnak nevezik, ha meg feketét (shades) keverünk egy adott színhez, sötétítést végzünk. Ha nagyon sok fehér színt keverünk egy színnel, halvány tónusokat kapunk, ezt nevezik pasztellszíneknek.
Végül egy árnyalat váltakozhat a ráeső fénytől függően is, ezt nevezik telítettségnek (saturation) vagy kromatikus kompozíciónak illetve intenzitásnak. Egy árnyalat telítettsége a teljes intenzitás és a csökkentett intenzitás vagy a fényesség és sötétség között terjed el. Alacsony telítettség esetén a szín sápadt lesz, míg a magas telítettség esetében egyre tisztább.

Színelmélet alapjai: tónusok, telítettség

További alapfogalmak a színek világában

Rezgés: amikor komplementer színek egymásra vannak helyezve, mely által a szemlélő optikai vibrációként fogja fel a látottakat. Ilyen hatást váltanak ki például zöld alapon a piros betűk.

Színelmélet alapjai: rezgés

Súly: a színeket súlyuk szerint is megkülönböztetjük. Például: valaki elé két méretben ugyanolyan dobozt tesznek, de az egyik világos-zöld színű, míg a másik sötét-barna. Megkérik, hogy emelje fel az egyiket, nagy valószínűséggel a zöldet fogja felemelni, hiszen az könnyebbnek tűnik. Általában a kék-zöld színek könnyebbnek tűnnek, míg a piros erősebbnek és ezáltal nehezebbnek tűnik.

Színelmélet alapjai: súly

Egyidejű kontraszt: Az emberi szem képes megkülönböztetni az egymáshoz közelálló színeket. A különböző háttereken azonos színek különbözőnek tűnnek. Például egy narancssárga színű szöveg piros háttérrel teljesen másképp mutat, mint sárga háttéren.

Színelmélet alapjai: egyidejű kontraszt

Közelítés-távolítás: Egyes színek úgy tűnik, mintha közelednének, mások mintha távolodnának. Hogyha azt szeretnéd, hogy egy tárgy vagy egy kép úgy tűnjön, hogy közelít a szemlélő felé, akkor használj meleg színeket, mint a piros vagy narancssárga. A hideg színek, mint a kék vagy a zöld, úgy tűnnek, mintha távolodnának, ha meleg színek mellett vannak.

Színelmélet alapjai: közelítés távolítás

Végezetül, ha ki szeretnéd próbálni magad színismeretből, végezd el a Color: Method of Action tesztet. Megadott színeknek kell megtalálnod a megfelelő árnyalatát, telítettségét, kiegészítő színét, stb. Mindössze annyit kell tenned, hogy a kurzort mozgatod a színkeréken. Vigyázat függőséget okozhat!

A következő részben az RGB és CMYK színtereket (color models), az RGB színtér reprezentációit és néhány színszabványt fogunk bővebben ismertetni. Megtudod majd a jelentésüket, és hogy mire és mikor használják őket. Addig is kövesd a blogunkat Facebookon, hogy időben értesülj minden bejegyzésünkről!

Források: Color Matters, David Dabner: Graphic Design School (felhasznált példák)

Írj egy hozzászólást, és hagyj hátra egy visszakövethető linket a weboldaladról.